Ítélkezési szünet – Mit jelent a gyakorlatban az ügyfelek és a folyamatban lévő perek számára?
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári ítélkezési szünet alatt a bíróságok teljesen leállnak, és semmilyen ügyintézés nem történik. Ez azonban tévhit. Bár az ítélkezési szünet valóban hatással van a tárgyalások kitűzésére és egyes eljárási határidők számítására, a bíróságok működése ilyenkor sem szűnik meg.
A folyamatban lévő ügyekben továbbra is lehet beadványokat benyújtani, a kezelőirodák működnek, és számos eljárásban a határidők változatlanul telnek. Éppen ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy az ítélkezési szünet milyen ügyeket érint, és mely eljárások képeznek kivételt.
Mikor van ítélkezési szünet?
A polgári perrendtartás alapján a bíróságokon minden évben július 15. és augusztus 20., illetve december 24. és január 01 között ítélkezési szünet van. Ez az időszak elsősorban a polgári és egyes közigazgatási bírósági eljárásokat érinti.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ítélkezési szünet nem jelent teljes bírósági leállást, hanem elsősorban az eljárási határidők számítására és a tárgyalások kitűzésére van hatással.
Mit jelent az ítélkezési szünet a polgári perekben?
A polgári ügyek jelentős részében az ítélkezési szünet alatt a bíróságok főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat.
Ennek oka, hogy a jogalkotó biztosítani kívánja a bíróságok, a bírák, az ügyvédek és az eljárás résztvevői számára a nyári időszak kiszámítható működését.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügy "megáll". A bíróság továbbra is:
- fogadja a beadványokat,
- iktatja az érkező iratokat,
- meghozhat egyes eljárási döntéseket,
- intézkedhet olyan ügyekben, amelyek nem igényelnek tárgyalást.
Hogyan alakulnak a határidők?
Az ítélkezési szünet egyik legfontosabb jogkövetkezménye a határidők számítását érinti.
A polgári peres eljárásokban – a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – az órákban, napokban vagy munkanapokban megállapított eljárási határidőkbe az ítélkezési szünet időtartama nem számít bele. Ennek eredményeként a határidő "megáll", majd az ítélkezési szünet lejártát követően folytatódik.
Ez különösen fontos lehet például:
- fellebbezés benyújtásakor,
- hiánypótlás teljesítésekor,
- ellenkérelem előterjesztésekor,
- egyéb perbeli nyilatkozatok megtételekor.
Ugyanakkor nem minden eljárásra vonatkozik ez a kedvezmény, ezért minden ügyben külön vizsgálni kell az alkalmazandó szabályokat.
Mely ügyek képeznek kivételt?
Az ítélkezési szünet nem minden bírósági eljárást érint.
Továbbra is folytatódhatnak többek között:
- a soron kívüli eljárások,
- az előzetes bizonyítás,
- egyes végrehajtási ügyek,
- végrehajtási perek,
- cégeljárások,
- csőd- és felszámolási eljárások,
- végelszámolási eljárások,
- egyéb törvény által kivételként meghatározott nemperes eljárások.
Ezért téves lenne abból kiindulni, hogy minden bírósági határidő automatikusan "szünetel".
Benyújthatók-e beadványok az ítélkezési szünet alatt?
Igen.
Az ítélkezési szünet alatt is lehet:
- keresetlevelet benyújtani,
- fellebbezést előterjeszteni,
- kérelmeket beadni,
- elektronikus úton kapcsolatot tartani a bírósággal.
A kezelőirodák működnek, az elektronikus kapcsolattartás pedig folyamatosan biztosított.
Miért érdemes ügyvédhez fordulni?
Az ítélkezési szünet kapcsán gyakori félreértés, hogy minden határidő automatikusan meghosszabbodik. A valóságban azonban az egyes eljárásokra eltérő szabályok vonatkoznak, és egy téves határidő-számítás akár jogvesztő következményekkel is járhat.
Egy ügyvéd segítséget nyújthat:
- annak megállapításában, hogy az adott ügyre vonatkozik-e az ítélkezési szünet,
- a határidők pontos kiszámításában,
- a szükséges beadványok határidőben történő elkészítésében,
- a peres stratégia megtervezésében,
- a jogvesztő határidők elmulasztásának elkerülésében.
Különösen indokolt szakemberhez fordulni, ha az ítélkezési szünet idejére esik egy fontos bírósági határidő vagy folyamatban lévő peres eljárás.
Összegzés
Az ítélkezési szünet nem a bíróságok működésének szünetelését jelenti, hanem egy olyan sajátos eljárásjogi időszakot, amely elsősorban a polgári ügyekben befolyásolja a tárgyalások kitűzését és egyes eljárási határidők számítását. A szabályozás célja a bíróságok működésének kiszámíthatósága, ugyanakkor számos kivétel miatt minden ügyet egyedileg kell megítélni.
A folyamatban lévő eljárásokban ezért célszerű időben tájékozódni arról, hogy az adott ügyre alkalmazható-e az ítélkezési szünetre vonatkozó szabályozás. Egy megfelelően megválasztott eljárási stratégia és a határidők pontos ismerete hozzájárulhat ahhoz, hogy az ügyfelet ne érje hátrány a nyári időszakban sem.